Mi a koevolúció?

Amikor két organizmus állandó kapcsolatban áll egymással és együtt fejlődik, a természet kellemesen meglep minket az együttélés jelenségén keresztül

Írta és ellenőrizte az állatorvos Eugenio Fernandez Suarez 2018. szeptember 25 -én.

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 25

A koevolúció olyan fejlődés, amelyben az evolúciós folyamat két fajban hat amelyek részt vesznek az élőlények közötti kapcsolatokban, mint például a szimbiózis vagy a ragadozás.

Az evolúció még mindig nemzedékről generációra való változás folyamata, és a koevolúció elmélete azt védi, hogy az egyik fajban bekövetkező változások hatással lehetnek egy másik fajra, és viszont az elsőnél a második felvonásban bekövetkező változások.

Az olyan esetekben, mint a ragadozás, ez az úgynevezett „fegyverkezési versenyekhez” vezetett, amelyekben a zsákmány evolúciós előnyöket szerez a ragadozó elől való meneküléshez, a ragadozó pedig új fegyvereket szerez a vadászathoz.

Példák a koevolúcióra: virágok sokfélesége

Charles Darwin számára a természet egyik legnagyobb rejtélye a virágok és a virágok óriási sokszínűsége volt, Elmélete szerint a beporzók koevolúciója állna e fajta mögött. Ily módon a rovarok által beporzott növények alkalmazkodást fejlesztenének ki a beporzásuk biztosítása érdekében, míg a rovarok megszereznék őket, hogy pollent és nektárt gyűjtsenek.

A virágok jellemzői az illat, a dizájn vagy a szín. A) Igen, néhány orchidea még nőstény rovar alakú is, hogy becsapja a hímeket.

Sok rovar, mint a darazsak és a füge, addig fejlődött, hogy bizonyos darazsak beporzanak bizonyos fügefajokat.

A madaraknál is ez fordul elő, és a kolibrik egybeesnek fiasításukban az általuk fogyasztott növények virágzásával. Mutatósabb, színes virágok, amelyek alakja még a madarak csőréhez is alkalmazkodik.

Hangyák és kakuk

Egy másik legérdekesebb példa az akác és a hangyák kapcsolata, amelyek megtámadják az akácot enni próbáló növényevőket. Bizonyos esetekben megszabadítják a fát a parazita zöldségektől, míg az akác nektárt és menedéket nyújt. Ez arra késztetett néhány hangyát, hogy alkalmazkodjanak e fák kérge alá.

Másrészről a kakukk egyike azoknak az állatoknak, amelyek koevolúciója feltűnőbb. Minden parazitában előfordul, de ez az eset különleges, amikor tojó parazita, amely más madarakat utódaik nevelésére késztet.

A parazitált madarak hajlamosak elpusztítani mások tojásait a kakukk tojik a madarakhoz hasonló tojásokhoz, akiknek a fészke parazitál, amellett, hogy keményebb héja van, rövid lappangási ideje és lapított oldala, hogy ne essen le.

A fenyők a hadiúton

Érdekes eset a Sziklás -hegység fenyőfái: miközben vörös mókusok rágcsálják a mérleget, a kereszthalász csőrét a mérleg alá illeszti, hogy kivonja a magokat.

Pine védekezést fejlesztett ki mindkét támadó ellen: ahol több a mókus, ott az ananász keményebb és kevesebb magot tartalmaz, míg ahol a keresztenyész bővelkedik, az ananász nagyon vastag pikkelyű.

Denevérek kontra molyok

A nagy evolúciós háború a lepkék és a denevérek között zajlik, ami izgalmas történetet hoz elénk az élelmiszerlánc fontosságáról a természetben: ez utóbbi ultrahangot bocsát ki a rovarok felkutatására. Vannak azonban molylepkék, amelyek képesek észlelni ezeket az ultrahangokat és megváltoztatni mozgásmintáikat, hogy elkerüljék őket.

Néhány lepke a végletekig finomította ezt a technikát, és saját ultrahangot bocsátott ki, ami összezavarja a denevéreket, mitől nem tudnak ezek az állatok vadászni rájuk, és ismét megmutatja nekünk, milyen hihetetlen az állatvilág az evolúció kezéből.