A kutya eredete a füle szerint
A fülek alakja fontos tulajdonság a kutyafajták szabványaiban, és egyértelműen erős mesterséges kiválasztáson esett át, de bepillanthat a kutya eredetébe a füle alapján?? 
Biokémia írta és igazolta Luz Eduviges Thomas-Romero 2020. augusztus 15.
Utolsó frissítés: 2020. augusztus 15
A kutyák sokféle formában és méretben kaphatók. Nehéz elképzelni, hogy a dán és a kis uszkár ugyanabból a fajból származnak. Ezek azonban genetikailag azonosak és azonos anatómiai jellemzőkkel rendelkeznek. De vajon a kutya eredetére lehet következtetni a füléből??
Nyilvánvaló, hogy a kutya füle anatómiájának egyik legjelentősebb része. Érzékszervi funkciójuk mellett a kutya karakterének és személyiségének jó részét fejezik ki. Ezután felfedjük e lenyűgöző érzékszervek titkait.
A kutya eredetét tanulmányozták
A szürke farkasok és kutyák egy farkasfajból származnak, amely körülbelül 15 000 és 40 000 évvel ezelőtt kihalt. Általános tudományos egyetértés van ebben a kérdésben, de sok a vita arról, hogy hol kezdődött a háziasítás.
Az esemény nem triviális: ahol egy kezdetben féltett állat először az emberek legközelebbi házi társa lett. A genetikai vizsgálatok bizonyítékokat találtak különböző helyeken, Dél -Kínától Mongóliáig és Európáig.
Ezekből a megállapításokból az a hipotézis merült fel, hogy a kutyát többször is háziasíthatták, a farkastól, különböző helyeken.
Az ember keze a kutyafajták alakításában
Az emberek fontos szerepet játszottak a különböző társadalmi igényeket kielégítő kutyafajták létrehozásában. Kezdetleges géntechnológiát alkalmazva a kutyákat mesterséges szelekcióval tenyésztették ki, hogy hangsúlyozzák a sajátosságok egy sorát.
Ezek a folyamatok befolyásolták a genetikai variációk mintáit. Ezenkívül a káros mutációk gyakoriságát, valamint az öröklött betegségek magas előfordulási gyakoriságát eredményezték, ami specifikusan változik a kutyafajták között.
Nyilvánvalóan az ember keze is kevésbé közvetlen szerepet játszott a modern kutya megjelenésében. A tudósok, összehasonlítva a háziállatok morfológiáját vad társaikkal, feltételezték a "háziasítási szindróma" elméletét.
Az elmúlt több száz évben, sokféle fajtát alakítottak ki a kutya gének ősi halmazából. Ezen elmélet szerint a háziasított állatok morfológiai változásokon mennek keresztül, beleértve a floppy fülek megjelenését.
A kutya eredetétől a tipológiájáig
A fosszilis maradványokból nyert bizonyítékok szerint a bronzkor elején (Kr. E. 4500 körül). C.) már öt különböző típusú kutya volt. Ilyenek voltak:
- Masztiffok.
- Farkas típusú kutyák.
- Vadászkutyák (például Saluki vagy agár).
- Mutatók.
- Pásztorok.
Bár sok fajta rendkívül ősi, a legtöbb a közelmúltban, a 19. század körül alakult ki.
Kutya füle alakú
A korai fajtáknak felálló füleik és hegyes vagy ék alakú pofájuk volt, hasonlóan a ma elterjedt északi fajtákhoz. Manapság a kutya füle sokféle formában létezik: kicsi, hosszú, széles vagy V alakú, de általában három fő csoportba sorolják őket:
- Rugalmas vagy lelógó (például kutyák a vadászkutyák csoportjába, például a tacskó),
- Függőleges (például West Highland White Terrier, Pinscher vagy Yorkshire Terrier, németjuhász vagy szibériai husky)
- Félig függőleges (például a Collie vagy Shetland juhászkutya).
Vannak listák a kutyafajtákról, amelyek mindhárom fülformát szemléltetik.
A genetika diktálja a kutya fülének alakját??
Számos tudományos tanulmány azonosított egy olyan régiót a 10 -es kromoszómán, amely rendelkezik magas szintű genetikai differenciálódás a kutyafajták között. Úgy tűnik, hogy ez a DNS -régió összefügg a testtömeggel és a fülek alakjával.
E vizsgálatok szerint ez a kromoszóma -régió genetikai változatokat tartalmaz, amelyek befolyásolják a fül típusát és testtömegét. Így a szakértők azt sugallják, hogy ezekért a tulajdonságokért kis mutációk felelősek.
Más nemrégiben végzett kutatások elemezték a kutyák genomjainak katalógusát, amelyekben 1417 kutya található, amelyek 193 fajtának és 9 vadon élő kutyának felelnek meg. Ebben a tanulmányban a kutyafül alakját és méretét meghatározó géneket vizsgálták.
A szerzők különbséget tettek a függőleges fülekkel rendelkező (101 kutya) és a füles (113 kutya) fajták között, és szignifikáns összefüggést azonosítottak egy specifikus gén (más génekkel szemben szabályozó funkció) jelenléte és a füles morfológia között.
Hasonlóképpen képesek voltak összefüggést azonosítani két specifikus gén expressziója és a nagy, kerek fülek alakja között (például spániel, beagle és corgi fajták). Az ilyen géneket nem észlelik standard méretű háromszögfülű kutyáknál (például az Eurasier vagy a Miniatűr Pinscher).
Összefoglalva, a kutya eredetének ismerete a fülek szerint lehetséges. A genetikai változékonyság, amely a kutya fülének alakjává válik, már nem lesz titok.
