Érdekességek a Szahara sivataggal, a bolygó legnagyobb sivatagával kapcsolatban

Annak idején a bolygó ezen területe nem mutatott olyan száraz tájakat, mint manapság, és ez az, hogy a hőmérséklet emelkedése a növényzet jó részének pusztulását okozta; az emberi cselekvés e tekintetben sem működött együtt

Írta Aitana Bellido, 2018. április 01

Utolsó frissítés: 2020. július 13

A Szahara sivatag a bolygó egyik legnagyobb és legkeményebb ökoszisztémája. Ez a harmadik legnagyobb sivatag a világon, a fagyott sivatagok kategóriájába tartozó Antarktisz és Északi -sark után.

A Szahara sivatag földrajza

Ennek a sivatagnak a neve az arab ṣaḥrāʾ szóból származik, amely sivatagot jelent, valamint többes számából, az ṣaḥārāʾ -ból. Szintén rokon az ashar melléknévvel, amely a növényzet nélküli síkságok vöröses színének leírására szolgál.

A Szahara sivatagja Észak -Afrika nagy részét átfogja. Területe több mint 9 065 000 négyzetkilométer, majdnem annyit foglal el, mint az Egyesült Államok.

A "Nagy sivatag" Nyugat -Szaharára, a Hoggar -hegységre, a Tibesti -hegységre és a Léghegységre oszlik. A Szahara legmagasabb pontja az Emi Koussi vulkán, 3 415 méter magas.

Élet a sivatag előtt és után

Több ezer évvel ezelőtt a Szaharának volt elegendő vízkészlete ahhoz, hogy a környező földön élő állatokat és embereket életben tartsa.

Különböző tanulmányok bizonyították ezt a Szahara termékeny, élettel teli terület volt hogy még krokodilokat is hordozott. A vizsgált kövületek felfedezéséhez vezettek dinoszaurusz fajok akik a környéken éltek, például az Afrovenator vagy az Ouranosaurus.

Különböző barlangrajzok is mesélnek a zsiráfokról, elefántokról és oroszlánokról, amelyek egykor abban éltek, amit ma a Föld legnagyobb sivatagának ismerünk. Ma sem az állatvilágnak, sem a növényvilágnak semmi köze a múlthoz.

Biológiai sokféleség és kivételes pont a Nílus -völgy és a sivatag északi területe, ahol a mediterrán éghajlatra jellemző növények, például az olajfa nőnek.

A Szahara pusztító éghajlatváltozása 1600 -ban következett be.C, a Föld tengelyének megváltozása után, amely szokatlan hőmérsékletemelkedést okozott. A fauna, amely túlél ezekben a zord körülmények között, lényegében alkotja skorpiók, kígyók, tevék és kis rágcsálók, többek között.

A skorpió, amelyet ezen a területen találunk, akár 10 centiméter is lehet, és az egyik legmérgezőbb. A legnagyobb emlős, amelyet találhatunk, az Addax nasomaculatus, más néven egyszerűen adax.

Sakálok és hiénák is laknak a dűnékben, és mind az adax, mind a tevék fő ragadozói.  A kicsi és kompakt sivatagi róka egy másik sivatagi húsevő, amely alagutakban él, amelyeket a homokban ás, hogy szigetelje magát a hőtől.

Az elsivatagosodás problémája

Igen a Szahara termékeny földterület, valamint változatos állat- és növényvilág volt hogy az a száraz és néptelen terület legyen, amelyet ma ismerünk, Ennek oka a Föld tengelyének említett változása volt, amely az élethez túl magas hőmérséklet -emelkedéshez vezetett.

A Szahara esetében az elsivatagosodásról beszélünk, mivel a környezet romlását természetes okok okozták. Jelenleg az a probléma, amellyel a helyeink szembesülnek, az elsivatagosodás, amelyben a pusztulást emberi cselekvés eredményezi.

Az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló 1994. évi ENSZ-egyezmény tartalmazza, hogy "a talaj pusztulásának folyamata a száraz, félszáraz és száraz páratartalmú területeken, különböző éghajlati és emberi tényezők hatására".

Ennek a jelenségnek a fő okai a következők:

• Ökológiai tényezők, például a talajtípus és az ökoszisztéma.
• Az emberi cselekvés, különösen a erdőirtás, ami talajerózióhoz vezet, amely károsítja a föld termékeny rétegét, amíg a növénytakaró egyre nehezebben regenerálódik. Az tüzek és a vízadó rétegek túlzott kihasználása ugyanolyan eredményeik vannak.